Prológus

Mérgesen trappoltam be a klubba, ahová nem is szerettem volna menni az este folyamán. A szememmel két lányt kerestem, de tűt a szénakazalban helyzet volt. Mindenhol részeg fiatalok vonaglottak, ha pedig éppen nem a tánchoz hasonló valamit jártak, akkor ittak, flörtöltek vagy éppen aludtak a sarokban. 

Épp a DJ pult felé tartottam, amikor megpillantottam Őt. Szemeinkkel szinte összeakadtunk és szerény személyem szerint, nem tudtam levenni róla a pillantásom. Szinte magához láncolt és láttam, hogy hívogat a szemével, hogy menjek oda hozzá. Elindultam felé, amikor nem messze tőle megpillantottam barátnőimet. Felocsúdtam a kábulatból és gyors léptekkel indultam meg feléjük. Elsuhantam a titokzatos idegen mellett, de akaratlanul is ránéztem. Ilyen lehetőséget elpuskázni is csak én tudok miattuk! Gratulálok Blake!

- Hölgyeim! - köszöntöttem barátnőimet a zenét túlharsogva, mire ők vihogva fogadtak. - Indulhatunk?

- A buli csak most kezdődik! - húztak magukkal a pulthoz. Miközben elindultunk, odapillantottam, ahol Ő állt, de már nem volt ott. Csalódott voltam.

- Lányok, menjünk! De haza - kiabáltam a fülükbe, mire csak vihogást kaptam válaszul.

Alig fél óra alatt sikerült kijutnunk a klubból és az autómba ültetni őket. A fáradtság egyre jobban eluralkodott rajtam, már nem voltam annyira türelmes, mint akkor, mikor elindultam otthonról.  Mindenkit hazavittem, ahová kellett. Otthon már csak annyi erőm volt, hogy átöltözzek és aludjak.

- Ki lehetett az a srác?

* * *

Napok teltek el azóta, hogy a buliból hazavittem a két jó maradat. Akaratlanul is, de sokszor magam előtt láttam a két szép szempárt, de akihez tartoztak, őt nem. Próbáltam a barátnőimmel beszélni róla, de ők nem emlékeztek semmire - milyen meglepő. Pedig nem laktunk valami őrült nagyvárosban, mégsem emlékeztem rá. Sem a suliból, sem máshonnan. A kávézó, ahol dolgozom igen forgalmas volt. Egyszer legalább meg kellett itt fordulnia.

Feladtam.